Van, akinek a feje fáj, van, aki rosszul alszik, és van, aki a csontjaiban érzi a rossz időt. Mi ennek a magyarázata?


Az időjárásra érzékeny emberek általában nem egy adott időjárástól, sokkal inkább az abban beálló változásoktól szenvednek. Az időjárás megváltozása több pusztán a hőmérséklet csökkenésénél vagy emelkedésénél. Változik ilyenkor a légnyomás, a levegő páratartalma, a széljárás is.

A légköri nyomás csökkenése a legfontosabb tényező a tünetek kiváltásában. Az emberi szervezet a levegő molekuláinak súlyát kvázi barométerként érzékeli. Érdekes, hogy a nyomás növekedésére kevésbé érzékenyen reagálunk, a csökkenés viszont sokaknál panaszokat okozhat.

A légnyomás csökkenésekor ugyanis az addig összenyomott szövetek valamelyest kitágulnak. Ha a testben valahol gyulladás vagy régi sérülésből, műtétből származó heg van jelen, az ilyenkor húzódhat, amit fájdalomként élhetünk meg. Ez az alapja annak a jelenségnek, hogy a korábban eltört csontok például vihar előtt (amikor jellemzően csökken a légnyomás) sajogni kezdenek.

Fronthatás

A meteorológiai frontok igen összetett jelenségek, ezért itt csak a közérzetre gyakorolt hatásukra térnék ki. Az időjárás-változás alkalmával az összes - de legalábbis sok - meteorológiai tényező egyszerre változik meg, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. A különböző eredetű légtömegek csak igen kis mértékben keverednek egymással, azaz egy keskeny zónában ugrásszerűen változnak a meteorológiai elemek. Ezeket a keskeny zónákat nevezzük időjárási frontoknak. Háromféle frontot különíthetünk el.

Hidegfront esetén a meleg légtömeget hidegebb követi. A légnyomás a front előtt csökken, majd növekszik, a hőmérséklet csökken, gyakran alakul ki zápor.

Melegfront esetén a hideg légtömeg mögé melegebb nyomul. A légnyomás folyamatosan csökken, a hőmérséklet a front előtt csökken, majd lassan nő, gyakori az esőzés.

Okklúziós front esetén a melegfront utoléri a hideget. Ilyenkor a légnyomás csökken, a hőmérséklet csökken, és általában erős szél fúj.

Mi a teendő?

Jellegzetes melegfronti hatás az ingerlékenység, a rossz közérzet, a vérnyomás növekedése, az immunrendszer gyengülése, a vércukorszint emelkedése, az étvágytalanság és a puffadás. Melegfront idején a vér pH-értéke savasabb lesz, mivel a szervezetben felszaporodik a tejsav. A légnyomás csökkenése miatt pedig a vér kevesebb oxigént képes megkötni, mindkét jelenség fáradékonysághoz, álmossághoz vezethet. Ilyenkor a szervezet több káliumot veszít, aminek pótlása elengedhetetlenül szükséges.

Káliumtartalmú élelmiszerek: búza, rozsliszt, burgonya, karalábé, karfiol, mazsola, olajos magvak, paradicsom, hal.
Melegfront-érzékenyeknek főleg B2-, C-, K- és P-vitaminok fokozott bevitele ajánlható, melynek fő természetes forrásai: a tej, a tejtermékek, a joghurt, a kefir, a zöldfőzelékek, a savanyú káposzta, a citrom, a kivi, a csipkebogyó.

Jellegzetes hidegfronti hatás a reflexek lassulása, fáradtság, szédülés, fejfájás, hányinger, a vérnyomás csökkenése, allergiás, asztmás rohamok, a vércukorszint csökkenése és a szövetek vizenyősödése.

A hidegfrontra érzékenyeknek segíthet a B1- a D- és az E-vitamin fogyasztása, melyeknek forrása az élesztő, a hal és a tojás. Bőséges (legalább napi 2 liter) folyadékbevitellel, gyógyteák, például citromfű, menta, csipkebogyó fogyasztásával is megelőzhetők a kellemetlen tünetek.

Bármilyen frontról legyen is szó, hatékonyabban elkerülhetjük a kellemetlenségeket, ha kipihenjük magunkat, nem idegeskedünk feleslegesen, és kerüljük a stresszhatásokat. Az időjárás-jelentés orvosmeteorológiai részében elhangzó információk pedig nem feltétlenül szerencsések, sok esetben olyanokba is beleszuggerálják a fejfájást vagy egyéb fronthatást, akik alapvetően nem volnának érzékenyek az időjárás-változásra. Akinek nem inge, ne vegye magára!