Alszik-e a delfin, és ha igen, hogyan?


Biológiai tapasztalati szabály, hogy csak azok az állatok alszanak mély, bódító álomban, amelyek ellenségeiktől biztonságban vannak. Ezért a legtöbb nagy növényevő csak nagyon keveset, míg a nagyragadozók kiadósan alszanak. Az oroszlán például kétszer annyi időt tölt alvással, mint zsálmányállata az antilop.

Pihenés fél szemmel, fél aggyal

Néhány állat, így például a delfin vagy a sörényes hangyász egyáltalán nem alszik, pontosabban az EEG (elektroencephalogram) szerint nincsenek álomfázisaik.

A delfinek és bálnák pihenésének titka, hogy miközben egyik agyféltekéjük „szunyókál”, az EEG alvásra jellemző lassú hullámokat mutat, a másik éber. Az alvó oldalhoz tartozó szem zárva van, a másik nyitva. Az állat egyik szemével ilyenkor is környezetét monitorozza.

Harminc - negyven percig tartó alvás után a két agyfélteke aktivitása megcserélődik. Akváriumban tartott delfinek alvás közben mechanikusan köröznek.

A medvefókára és a vadkacsára is jellemző

A delfinhez hasonló alvás jellemző a medvefókákra is, igaz náluk a légzést támogatja ez a típusú alvás. Ők oldalukon szunnyadnak, és mellső uszonyukkal folyamatosan eveznek, hogy orrlyukaikat a víz felszíne felett tartsák. Agyuk fele éber, hogy az evező műveletet végezze. Egy idő után, másik oldalára fordulva, a másik agyféltekének is lehetősége van a pihenésre.

Ez az alvás jellemző továbbá jónéhány vadon élő madárra így például a vadkacsára és a pingvinre. A csoportokban pihenő madarak esetében a csapat szélén elhelyezkedő egyedek csak „félig” pihennek, hogy legyen lehetőségük szemmel tartani az esetleges támadókat.