Brit és olasz kutatók összehasonlították idegen nyelvet beszélő és egynyelvű emberek agyszerkezetét. Azt tapasztalták, hogy a nyelvtanulás hatására a szürkeállomány megnő.
A University College London és a római Fondazione Santa Lucia kutatói összesen 105 ember agyi denzitását vizsgálták képalkotó eljárással.
A vizsgált személyek közül 25-en csak az anyanyelvüket beszélték, 25-en tanultak egy második európai nyelvet ötéves koruk előtt, 33-an pedig 10 és 15 éves koruk között. Ezeknek az alanyoknak angol volt az anyanyelvük. A vizsgálatban részt vett 22 olasz anyanyelvű alany is, akik 2 és 34 éves koruk között tanultak meg angolul.
A felvételekről kiderült, hogy a kétnyelvű alanyok agyának bal alsó fali lebenyi kéregállománya fejlettebb, nagyobb méretű, mint azoké, akik nem beszélnek idegen nyelvet. Azoknál, akik kisgyermekkorukban sajátították el a második nyelvet, ez a hatás még kifejezettebb volt.
Az agykérget alkotó szürkeállomány tartalmazza az agysejteket, neuronokat. Több korábbi tanulmány kimutatta a szürkeállomány mérete (vagy denzitása) és az intellektus összefüggését, különösen a nyelv, az emlékezet és a figyelem terén. Az agykéreg plasztikus, azaz serkentő impulzusok hatására változik szerkezete, mérete, hasonlóan ahhoz, ami az izmokkal történik edzés hatására.
A kutatás eredményei tehát arra utalnak, hogy a nyelvtanulás hatására változik, fejlődik az agy szerkezete.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!