Peruban példa nélkül álló mozgósításba kezdtek az Amazonas-medence indiánjai, miután úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább ölbe tett kézzel hazájuk teljes kizsákmányolását.


Peruban az őslakos indiánok megelégelték élőhelyük illetve a természeti környezet folyamatos kizsákmányolását. Az indiánok négy úttorlasszal elzárták a dél-amerikai ország északnyugati részén, a Keleti-Kordillerák lábánál, az Amazonas-medencére tekintő Tarapoto

Elfogyott az indiánok türelme

illetve a medence kapujának számító, a Huallaga folyó partjára épült Yurimaguas közötti főutat, amelynek következtében sikeresen megakadályozták a 110 ezer lakosú város ellátását. „Egyes termékek ára száz százalékkal nőtt, a csirke 6 solról (kb. 400 forint) 18 solra (kb. 1200 forint) drágult, a gáz 50–70 százalékkal lett drágább" – sopánkodott a szerény kínálatú tarapotói piacon egy ötgyermekes családanya. A két érintett város lakossága egyébként támogatja az indiánok követeléseit, nevezetesen, hogy vonják vissza az amazóniai földekre kiadott bányászati és erdőgazdasági koncessziókról szóló törvényerejű rendeleteket, de a blokádból már ők sem kérnek.

„A mezőgazdaságból, a kereskedelemből és a szolgáltatásból származó bevételek 40 százaléka esik ki az útzár miatt Tarapotóban, a téli idegenforgalmi csúcsidényben pedig csak félig teltek meg a szállodák” – nyilatkozta Sandro Rivero, a város polgármestere. Az útzárral sújtott másik településen, Yurimaguasban a Huallaga folyó kikötői az indián csónakok blokádja miatt csak félgőzzel üzemelnek. Itt még a tarapotóinál is rosszabb a helyzet. A múlt hét végén pedig az ország északi részén, az indiánok az Andoas közelében fekvő Trompeterosban bénították meg a Pluspetrol argentin cég két kőolajipari létesítményét, miután benzinkutakat foglaltak le, valamint a helyi repülőteret is megszállták.

Az akciók politikusokra gyakorolt hatása máris érezhető. A limai parlament kénytelen volt visszakozni, és felfüggeszteni az erdőgazdálkodásról szóló rendeletet, amelyet megelőzőleg közel egy évi vita után sem tudtak módosítani.

Blokád

A pozitív parlamenti döntés, valamint a hatóságok jóindulata sem volt azonban elég ahhoz, hogy az útakadályokat megszüntessék. „Az indiánok nem bíznak a kormányban" – mondta el Carlos Maruyari, Yurimaguas katolikus vikáriusa, aki szerint a kormány soha nem beszél gazdasági fejlődésről, oktatásról, kórházakról és utakról. „Amazónia történelme tele van fosztogatással és a kizsákmányolással" – tette hozzá a vallási vezető, aki maga is a kokama őshonos népből származik. Emlékeztetett a 20. század elejei gumiipari fellendülésre, a kőolajipari cégek beözönlésére, a törvénytelen erdőirtásokra.

A kormány a legutóbbi erőszakos cselekményre válaszul, amelyben Baguában legkevesebb 25 rendőr és 9 indián halt meg, egy televíziós reklámfilmet készítetett, amelyben felhánytorgatják, hogy az indiánoknak „12 millió hektárnyi földjük van, pedig csak 400 ezren vannak". „A peruiak azonban nem akarnak visszatérni a kőkorszakba, és nem mondanak le az elért vívmányokról – kampányolt Alan Garcia elnök.